Gigantics

tulajdonképpen a Motörhead zenekar Warpig-jére hasonlított, mármint a feje. A fogai nem hegyesek voltak, hanem inkább márványtömbökre emlékeztettek, mint a Metallica logo a Master of Puppets-en.

Persze kopottabb volt, és bádogból szegecselték, a szeme ízott.

Rongyos köpenyt viselt, a mellkasából egy hosszú méregmirigy lógott ki, amiből folyt valami. Kamasz voltam (kb. 14 éves), amikor először rajzoltam le. Egy pszichológus biztosan azt mondaná, hogy egy pénisz volt, de talán nem.

Az egyik karja, emberi karra emlékeztetett. Szőrös izmain egy tetotálás is éktelenkedett, valami ilyesmi: H33, nem tudom, hogy ez mit jelenthetett. Ha a H33 jelet kilencven fokkal balra fordítjuk, olyan ábrát kapunk, mint egy növény, aminek lefelé kunkorodó ágai vannak. Ezen a karján egy csuklószorítót is viselt, és a keze csontváz volt.

A másik karján csopán három ujj volt, vékony és satnya, karmokban végződött.

A karmokból mérget tudott kibocsátani. A karom rendkívül éles volt, és azzal vágta fel Kisimi fülét, és fecskendezett be mérget. (A plüsskutya Kisimi fülét a valóságban meg kellett varrni, mert szétszakadt.)

Giganticsnak két baklába volt, mint az ördögnek.

A vállai gömb alakúak voltak, a nyaka olyan volt, mint a hidroglóbusz oszlopa.

Teremtésmítoszt is fabrikáltam Giganticcsal. A képzeletemben ő sírta az óceánokat. Azért, mert Kisimi szenyózott vele.

Kisimi egyszer harcolt Giganticcsal, és a két hatalmas, szájából meredő agyar (lásd Warpig) egyikéből kiesett egy darab, amiből Kisimi kardot készített. Ez a kard rózsaszínen ízzott.

Gigantics orra füstölt, mint egy kályha.

A dühe inkább szelíd volt, de minidg is jelen volt, a tombolása inkább nevetséges. Kisimit soha nem sikerült elkapnia.

Most, ahogy írom ezt, az egészről az jut eszembe, amikor felvételiznem kellett a Rendőrtiszti Főiskolára, 17 évesen. Apám előírta, hogy milyen ruhában kell mennem, és az ő irodájába kellett mennem. Ő ott dolgozott a Főiskolán, a személyügyi osztályon. Nem vettem fel azt a zakót, amit használtan vettek nekem, mert utáltam, és meleg is volt. Egy esőkabátot vettem fel inkább, amit használtan kaptunk Ausztriából. Apám teljesen kiakadt. Betessékelt az irodájába, tombolt, megtaposta az esőkabátot, és a saját zakóját adta rám, amitől undorodtam. Így kellett mennem írásbelizni. Amíg írtam, egy pszichológus állt mögöttem, és mondta a jó megoldásokat. Később ez a pszichológus felvette velem a Rorschach-tesztet, és az jött ki, hogy nagyon emberséges és lágyszívű, barátságos vagyok. Hallottam, hogy apám szinte szégyellte magát, és azt mondta, hogy nem rá ütöttem. Később a pszichológusról kiderült, hogy homoszexuális. Ez teljesen megrémített.

Talán az apám volt Gigantics.